Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Kiállításmegnyitó (Lőrincz Ildikó)

2014.09.21
Erdélyben először kiállító magyarországi alkotóról lévén szó, engedjétek meg, hogy röviden bemutassam őt. Éles Bulcsú iskoláit és szakmai pályafutását az itt közzétett szórólapok ismertetik, csupán néhány részletet emelnék ki, amit jelentősnek tartok. A debreceni alkotó 2010-ben diplomázott vizuális nevelőtanár szakon, és fiatal kora ellenére, alkotóként és tanárként is igencsak figyelemre méltó tevékenységet folytat. Mert a cseppet sem egyszerű oktatói-nevelői feladatok mellett rövid idő alatt a magyarországi és a külföldi (macedóniai, lengyelországi, litvániai, olaszországi, kínai, spanyolországi, belgiumi és szlovákiai) kisgrafikai és ex libris kiállítások, biennálék rendszeres résztvevőjeként jelen lenni, illetve többek között két jelentős grafikai díjat is megnyerni – mindez tehetséges, öntudatos művészre vall, aki keresi az újabb és újabb kísérleti lehetőségeket az évente látogatott alkotótáborokban is. Éles Bulcsú eddigi pályafutását áttekintve megállapítható, hogy folyamatosan reagál a tematikus csoportos tárlatok kihívásaira: festményekkel, grafikákkal (tusrajz, linómetszet, szitanyomat), kisgrafikákkal, ex librisekkel, akvarellekkel, installációkkal, mail art munkákkal, happeninggel, performansszal, illetve a legújabb kortárs alkotói megnyilvánulásokat is kipróbálva, igyekszik jelen lenni. És e jelenléthez kapcsolódik továbbá ama tény, hogy művei ott vannak a különböző állandó közösségi kiállító terekben (a Bajai Vizuális Iskola Alapítványnál, a hajdúböszörményi Hajdúsági Múzeumban, a Kaposvári Groteszk Gyűjteményben, a Kecskeméti Képtárban, a budapesti Kegyeleti Múzeumban és másutt), azaz folyamatosan törekszik arra, hogy kapcsolatot tartson a közönségével. Céltudatos alkotó, aki mindenkor nyitott szemmel jár, tekintetével megragadja mindazt, amit csak kevesen figyelnek meg: egy-egy utcarészletet, a természetet, ritka építészeti emlékeket, egy-egy népi vagy vallási motívumot, elgondolkodik azon, ahogy ezek ma hatni tudnak, és mindezt többféle technikával kísérletezve igyekszik közönsége számára is értékessé tenni.
Az állandó keresés közben kibontakozó művészete rácsodálkozás a különféle technikák nyújtotta lehetőségekre. Ám a puszta rácsodálkozáson túl Éles Bulcsú rendkívüli intenzitással telíti képeit. Ez a kiállítás a Látvány és gondolat téma köré csoportosítható 20 grafikáját tartalmazza.
Ami a kiállított képsor technikai megvalósítását illeti: nádtollal és tussal, azt páccal vagy temperával megtoldva, illetve szitanyomással készült grafikákat láthatunk. A tusrajzokat technikailag itt mintegy kiegészítik a szitanyomatok, az alkotó ugyanis a szitanyomat, illetve a linóleum metszetek készítésekor kikísérletezett vonalkázás, összemosás, pontozás, árnyalás módozatait utólag a tusrajzaiba is beépíti, ily módon a lenyomatok készítése saját grafikai stílusának megteremtéséhez vezet. A könnyed, játékos, de ugyanakkor határozott vonalvezetésű rajzokon a második szín szitanyomata újabb felületeket teremt, és az ebből fakadó véletlenszerűség további impulzusokkal, asszociációkkal egészíti ki a fehér alapon fekete vonalrajz lényegi motívumait. Olykor a technika diktál, máskor meg új meglepetéseket tartogat úgy a művész, mint a befogadója számára, megerősítve egyrészt az alkotót, másrészt a befogadóját arról, hogy a megkezdett úton haladva még számos grafikai sorozat metaforái teljesedhetnek ki.
A kiváló rajzkészségről tanúskodó tusrajzok kapcsán jegyezném meg, érdemes odafigyelni az olyan művészre, aki tud rajzolni. Leonardót idézném: „A rajzot nem elég tudománynak nevezni, hanem istenségnek, mert a teremtés minden látható művét újra tudja alkotni.” Aki tud rajzolni, az egy olyan kincs birtokában van, amit világteremtésnek is nevezhetünk. Egy-egy mű, egy-egy külön világ. Látvány és gondolati világ összebékítésének lehetőségei olykor a valóságtól a transzcendens felé vezetnek.
A könnyedséggel és éleslátással megrajzolt életképek ihletői közül Plugor Sándort vagy Kondor Bélát említeném meg, akiknek művei, saját bevallása szerint, hatottak a debreceni alkotóra. És ha már a Korunk kiállítóterében vagyunk, talán ezért is felidézném Farkas Árpád író, és költő 1977-ben elhangzott szavait Plugor Sándornak az akkori Korunknál megnyílt kiállításán: „...leheletfinom vonalakkal felrajzolja a maga megélt és megfájt világának kontúrjait, hozzászól a nagy közösségi élményhez és gondolathoz, sosem különvéleménnyel, csak saját árnyalatokkal.” Éles Bulcsú gondolatébresztő grafikája szintúgy a maga megélt és megfájt világának egyszerre hagyományos és korszerű ábrázolása, akár a Plugor Sándoré, ám a fiatal debreceni alkotó egészen más tradícióra támaszkodva teremt stílusdivatoktól független, személyes, egyéni érzelmeire hivatkozó morális töltésű grafikát.
A képek vizuálisan megragadható elemei a látott valóság ábrázolásán túli tematikákat vetnek fel. Első helyen kapott helyet a székelykapu. A kapu általában két állapot vagy két világ közötti átjárást szimbolizálja. Az ezt követően elhelyezett tusrajzok a gyermekneveléshez, a forradalomhoz, a gonosz győzelméhez, illetve a gonoszt legyőző Szent Mihályhoz kapcsolódó gondolatokat villantanak fel. Itt van a művész jelenlétét is sugalló önarcképe, melynek felépítésére az aszimmetria jellemző, a szitanyomat készítője szembenéző magatartásával lepi meg szemlélőjét. A különlegességével megragadó felvidéki Brekói kápolna megalkotását egy Mária-tisztelő katolikus lengyel fafaragó művész munkája ihlette. Szent Sebestyén vértanúságának egyéni ábrázolását láthatjuk, továbbá a Keresztrefeszített és Mária alakjai a testi és a lelki fájdalmak megjelenítésén túl a bibliai történetek korunk számára szóló üzenetét is felvetik. Ehhez kapcsolódik a benti teremben látható szent család. A bibliai emlékekhez való ragaszkodást a madaraknak prédikáló Szent Ferenc képe is bizonyítja. Öntudatos, nevelő tevékenységet is folytató művészről beszéltem az elején, és ezt támasztja alá a Kitartás c. kép tematikája, ahol az alkotó Irving Stone: A napsugár fia című Van Gogh életét bemutató könyvéből ragad ki egy idézetet, arra biztatva, hogy következetesen végig kell vinni azt amit az ember kitalál. A belső teremben több képen is visszaköszön a ló figurája, az alkotó egyik kedvenc rajztémája, amely ugyanakkor a művészet történetében mindvégig visszatérő motívum. A lovak egyszerű életképi ábrázolásán túl felvetődik szürreális, illetve expresszív vonatkozása is. Lovat rajzolni valódi kihívás, hisz nem könnyű feladat a papíron tökéletesen visszaadni harmonikus lényüket, anatómiájukat, közvetíteni a belülről fakadó szépséget, nemességet, érzékenységet, kecsességet, vagy néhol éppen robosztus termetüket, erejüket. A Föl-földobott kő Ady Endre versének a grafikus által szabadon fölfogott illusztrációja. A költő versével képzeletünknek egy tárgyat mutat, de gondolkodásunk számára valami egyebet is kifejez. A föl-földobott kő, mely mindig visszahull, értelmünknek a hazájától el-elszakadó, majd mindig vissza-visszatérő költőt jelenti. Tovább haladva, látható világunk egy-egy utcakép formájában köszön vissza az alkotó szempontjából értelmezve. Míg a kistelepülések jellegzetes épületeit vagy utcáit megjelenítő sorozatból itt a Hejce és a Szentendre című képek egy-egy utcarészletet ragadnak ki, addig Nagykapos kapcsán pár motívum összjátékát tartotta fontosnak az alkotó. A szatmárcsekei jellegzetes helyi fejfák megrajzolásával a különlegesség felmutatásán túl az elmúlásra is utal a szitanyomat készítője. Mindez tehát nem pusztán a látványt szolgálja, hanem egyben gondolatok közlése is. A Bent, kint, fent például egy eszme, a szabadság fokozatainak a felmutatása.
Összefoglalva: tematikai-műfaji sokszínűség jellemzi az alkotót, aki az itt látható képsor minden kreatív gesztusával szimbolikusan valami lényegileg másra utal. A megértést és az értelmezést azonban a nézőre bízza. De cseppet sem rejtett szándéka: felébreszteni korunk emberét: nem szabad megelégedjék a látvánnyal, pontosabban a látszattal. E kiállítás láthatóvá tett alapüzenete: elgondolkodni a látszat és lényeg viszonyáról. Gratulálok az alkotónak és egyben köszönöm, hogy elhozta Kolozsvárra munkáit, változatossá téve az itteni tárlatok amúgy elég gazdag felhozatalát.
 

A mappában található képek előnézete 2014, Kolozsvár