Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Írások, megnyitók

Cikkek

A lélek színei (Arany Lajos)

2015.08.02

A tájképalkotó Éles Bulcsú nem „fényképez”, nem másol. Olyan értelemben hoz létre tájképet, amilyen jelentésben – a művészetfilozófiai érzékenységének is számos tanújelét adó – Hamvas Béla definiálta, széles érvényűen ezt a képzőművészeti tematikát: „a modern tájkép a természet átszellemítése”, „a szemet érintő kozmikus érintés ábrázolása”.

 

A krisztusi korba lépő grafikusművész (Józsa Sándor)

2015.08.02

Éles Bulcsú egészen merész, egyedi szemszögből közelíti meg a tájat. Tág terek, széles mozdulatok helyett már-már intim közelségből ragadja ki a szá­mára fontos részletet. Azonban nem csak konstruktív alapokról indul, érzékeny az organikus formákra, felületekre is. A képeire oly jellemző lendület és dinamika mellett, felfedezhetjük az alkotó játékos kedvét is. A vonalvezetés, a felületkezelés játékossága a szemlélőt is derűs-játékos hangu­latba hozza.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Írások, megnyitók | Fényképek: #1 Munkák

Kiállításmegnyitó (Vasné dr. Tóth Kornélia)

2015.08.01

Éles Bulcsú vonalkultúrája, a lécek, léckatonák motívuma széles asszociációs mezőt, motivikus hálót indukál, ide tartoznak az utca, a kerítés, az udvar, a lakóház, egyéb épületek, épületrészek, a táji elemek. E sajátos világban az egyes motívumok újszerű nézőpontból kerülnek bemutatásra, önmagukon túlmutatva jellé, üzenetet hordozó elemmé válnak. A düledező, széteső házak, kerítések lécszerű elemekből építkező ábrázolása a kor szétesettségét, a mulandóságot tükrözi.

 

A vonal igézetében (Székely Géza)

2014.10.17

A művész látásmódbeli  irányultságáról vall, hogy a közvetlenül érzékelhető látványban felismeri  az egyetemesség  irányába való átjárhatóságnak a lehetőségét. Ily módon tehát „egymásra talál” az alkotóművész és motívuma, amely a rajzi lelemény és kompozíciós készség eredményeképpen katartikus képi  élménnyé lényegül. A profán és szakrális ilyen szerű összefonódásával szembesülünk több grafikáján is.

 

Kiállításmegnyitó (Lőrincz Ildikó)

2014.09.21

Tematikai-műfaji sokszínűség jellemzi az alkotót, aki az itt látható képsor minden kreatív gesztusával szimbolikusan valami lényegileg másra utal. A megértést és az értelmezést azonban a nézőre bízza. 

 

Éles Bulcsú kiállításához (Áfra János)

2014.01.26

Éles Bulcsú alkotói világát az egyszerű eszközkészlettel való kísérletezés, a gyorsaságból és vázlatosságból fakadó termékeny véletlenszerűség jellemzi. Úgy tűnik, ritkán gondolkodik nagyobb kompozíciókban, a friss impulzusok, gondolatfoszlányok és az ezekhez kapcsolódó asszociációk kapnak hirtelen formát képein.

 

Tájgrafikák éles látása (Szabó Elemér)

2014.01.09

Itt most a látható világunk jelenik meg, ha az alkotó szempontjába belehelyezkedünk fizikailag és értelmező módon is. A természetet a fák szimbolizálják, a civilizációt az épületek, és közötte, mintha a kultúra közvetítő szerepét vizsgálná Bulcsú ebben a sorozatában, a Ne hódíts, de emelkedj ki! arányainak a kutatásában.

 

Játék „élesben” (Szabó Elemér)

2012.09.24

Az intellektuális struktúrák, gondolatkörök egymást metszik, járják át, elágazásokat kínálva, teret adva és befogadva a befogadót, úgy, ahogy sokszor a színek szinte különálló síkjai képeznek elkülönböződésükkel tereket a könnyed és határozott, sokszor határozottan játékos és expresszív vonalvezetésnek, akciódús tusrajznak, nyomatnak.

 
Teljes bejegyzés | Menüpont: Írások, megnyitók | Fényképek: #1 Munkák

A kereső ember (Achs Károly)

2010.04.20

Éles Bulcsú keresi a kapcsolatot Mezőtúrral is. Nemzetközi kiállításokkal, díjakkal a háta mögött már az első hetekben elhatározza, hogy itt is megmutatja magát. A városban nyitott szemmel jár, igyekszik meglátni azokat a szépségeket, amelyeket mi, régóta itt élők már csak a megszokás miatt sem veszünk észre. Keresi a szép épületeket, városlátványokat akár a fő, akár az eldugott mellékutcákban. És felkeresi az itt élő művészek műhelyét, nem szégyell tanulni tőlük.

 

Előszó Éles Bulcsú képei mögé (Sándor Zsuzsa)

2009.07.06

Éles Bulcsú képeit alapvetően absztrakt vizualitás jellemzi, ebbe olt bele titokzatosan, máskor szimbolikusan felsejlő figurativitást. Egyik alkotásán egy emberalak, másikon egy arc vagy egy kereszt, vagy éppenséggel egy faág bontakozik ki a színek és formák kavargásából. Festményei minden vonatkozásukban karakteres képviselői ennek a művészeti ágnak.